Shery esküvői szalon hírek




2017-10-04-Esküvői-szokások

A régi magyar esküvői szokások és öltözetek (1.rész)

Számtalan jellegzetességgel rendelkezik hazánk és megannyi hagyománya vált világszerte híressé. Ha valakinek eszébe jut Magyarország, a hosszan elnyúló síkságokra, szürke marha csordákra és gémes kutakra gondolhat, melyek összképe megteremti a béke érzését. De emellett híressé váltak az akár több napig is eltartó lakodalmaink, melyeket eszem-iszom, dínom- dánom jelzővel is szoktak illetni, illetve az esküvői öltözetünket is az egész világon ismerik.

Az esküvő szó az ifjú pár esküjére utal és anno hitnek, illetve hitlésnek is nevezték. A régi illemszabályok szerint az eljegyzés és az esküvő között minimum egy év telt el, valamint ősszel, a betakarítást követően, és farsang idején tartottak lakodalmakat.

Az esküvő napjának reggelén a vőlegény kikérte aráját a szülői háztól és nem volt ritka, hogy először egy nyomoréknak öltöztetett hölgyet kísértek ki a házból. Őt követte a nyoszolyólány, majd csak harmadjára tűnt fel a menyasszony. Az ara búcsúja szülői házától vőlegénye társaságában történt és őket követve indult meg a nászmenet, akik a templom felé vették az irányt. Az összeesketést követően a menyasszony és vőlegény külön-külön hazatérnek megebédelni a családjukkal. Ez után a vőlegény követeket küld feleségéért, de gyakran addig nem engedik el lányukat a szülők, míg a vőlegény érte nem jön. Sok esetben ekkor is csak akkor viheti magával, ha három lefátyolozott asszony közül kell kiválasztania a sajátját.